Hírek

Hátborzongató adatokat közöltek a koronavírusról – A magyar küzdelem legérzékenyebb pontjaira is rávilágítanak

2020.05.01.

A koronavírussal való küzdelem legérzékenyebb pontjaira világít rá az OECD friss elemzése. Egyre több ember szembesül azzal az eshetőséggel, hogy a koronavírus okozta kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek, a nélkülözhetetlen napi életvitelhez szükséges kiadások a legszegényebb családok jövedelmének 75%-át is felemészti. A tanulmány szerint sok szempontból Magyarországon is rossz a helyzet, a magyar családok 25%-a él túlzsúfolt környezetben, egészségügyi szempontból pedig jelentős probléma, hogy az ezer főre vetített orvosok és nővérek számában nagyon hátul kullogunk az országlistán.

 

A koronavírus-válság előtt is jelen volt már a pénzügyi bizonytalanság

 

Az OECD friss elemzése kitér arra, hogy míg 2010 óta a háztartások egy főre jutó, kiigazított rendelkezésre álló jövedelme átlagosan 6%-kal nőtt kumuláltan az OECD országokban, Spanyolországban és Olaszországban ez még mindig a 2010-es szintek alatt volt, abban a két országban, amelyeket a legkeményebben érintett a koronavírus terjedése

 

Miközben a kormányok sok országban már dolgoznak azon, hogyan tudnának minél több embert bevenni a szociális biztonsági háló alá, egyre több ember szembesül azzal a lehetőséggel, hogy a koronavírus miatt kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek és csak limitált pénzügyi forrásaik lesznek. Az OECD országokban háromból több mint egy ember pénzügyei bizonytalanok, ami azt jelenti, hogy bár nem számítanak szegénynek, mégsem tudnák családjukat a szegénységi küszöb felett tartani több mint három hónapon keresztül, ha a bevételeik hirtelen megszűnnének.

 

Ez a kockázat különösen a fiatalabbak, az alacsonyabb iskolai végzettséggel bírók és a gyermekes párok körében jelentős. Egyben ők azok is, akiknek meg kell küzdeniük az iskolabezárásokkal és az idősebb rokonok iránti fokozott felelősséggel is.

 

A megfelelő pénzügyi forrásokkal bírók egy jövedelmi sokk esetén is tudják biztosítani a fogyasztásukhoz szükséges forrásokat, viszont másoknak ez a háztartási kiadások csökkentését jelenti.

 

Azok a kiadások, amelyek egy háztartás esetében nélkülözhetetlenek a napi életvitelhez, mint az étel, víz, áram, gáz vagy éppen bérleti díj, átlagosan a rendelkezésre álló jövedelem 75%-át teszik ki a legszegényebb 20%-ba tartozó háztartásoknál.

 

A probléma nem csak a legszegényebbeket érinti, a középosztálybelieknek is nehezebb lehet a mindennapi élet, miután ötből egy ilyen család többet költ, mint amennyit megkeres. Érdekes módon az OECD országokban az eladósodottság sokkal jellemzőbb a középosztálybeli háztartásokra, mint az alacsony vagy magas jövedelmi kategóriában lévőkre, a középosztálybelieknél ez a jelenség a háztartások átlagosan 11%-át érinti. Mindezek miatt a szervezet szerint nagy könnyítéseket jelent, hogy számos országban befagyasztották a bérleti díjak fizetési kötelezettségét és hiteltörlesztési moratóriumot hirdettek.

 

 

 

Nem mindenki tud otthonról dolgozni

 

Azzal, hogy egy sor üzlet és szolgáltatás zárva van a kiskereskedelmi, utazási, vendéglátó-ipari és szállodaipari szolgáltatások esetében, az alacsonyabb keresetű dolgozókat érintik leghátrányosabban a koronavírus miatti intézkedések. Az alacsony fizetésű dolgozók (akiknek fizetése kevesebb mint a nemzeti medián kétharmada) átlagosan a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 15%-át teszik ki az OECD országokban. Az arányok persze országonként eltérnek, Litvániában és az USA-ban például 25%, míg Belgiumban és Törökországban kevesebb mint 5% az arányuk. Sok olyan ország van a szervezet ernyője alatt, ahol az éves bruttó keresetek még nem épültek fel a 2008-as pénzügyi válságból. 2010 és 2018 között az átlagos reálkeresetek 15%-kal estek Görögországban, 6%-kal Spanyolországban és Portugáliában és 3%-kal Olaszországban.

 

Az elemzés szerint a távmunka talán csökkenteni tudja a közösségi távolságtartási (social distancing) intézkedések miatti azonnali gazdasági hatásokat, de a gyakorlatban ez csak a dolgozók egy kis részére lesz hatással, de rájuk különösen súlyosan. Brit adatok szerint a koronavírus előtt a távmunka és home office leginkább a magasabb bérezésű dolgozókra koncentrálódott. Bár a home office-ban sok lehetőség van még, a tanulmány rámutat arra, hogy ez nem mindenki számára opció, és nem is alkalmazható minden munkakörben.

 

 

Túlzsúfolt környezetben él a magyar családok negyede

 

Az OECD háztartások közel 12%-a él átlagban túlzsúfolt környezetben (ha háztartásonként kevesebb mint egy szoba áll rendelkezésre fejenként). Különösen megnehezíti a helyzetet közösségi távolságtartási intézkedés, hiszen ilyen túlzsúfolt élőhelyeken nagyon nehéz egyetlen embert is izolálni a többiektől, ha elkapta a vírust. Szomorú statisztika az is, hogy 2017-es adatok szerint a szegény családok 6,8%-ánál hiány volt az alapvető higiéniai eszközökből, mint például angol (öblítős) vécé.

 

Az OECD számai szerint Magyarország is azon országok körébe tartozik, ahol magas a zsúfolt környezetben élők aránya, nálunk a háztartások több mint 25%-át érinti ez a probléma.

 

 

Nehéz időszak ez az idősebbeknek

 

Az emberek mintegy 31%-a él egyedül az OECD országokban, őket különösen nehezen érintik az egymástól való távolságtartási intézkedések, különösen azokat az ápolásra szorulókat, akiknek el kellett hagyniuk a kórházat azért, hogy helyet csináljanak a koronavírusos betegek számára. A vizsgált országokban átlagosan 11 emberből egy mondta azt, hogy nincs, akire számíthatna szükség idején, különösen nagy az így érzők aránya az idősebbek körében. Így aztán az idősebb emberek nemcsak fizikailag, hanem társadalmilag is veszélyeztetettebbek a koronavírus kapcsán.

 

Szerencsére Magyarország nem áll olyan rosszul ebben a tekintetben, az 50 év felettiek nagyjából 85%-a mondta azt, hogy van olyan ismerőse vagy családtagja, akire számíthat, ha baj lenne. Igaz, ezzel az aránnyal a többi országhoz képest csak hátul kullogunk.

 

 

Kevés a magyar orvos és nővér

 

Különösen nagy veszélynek vannak kitéve vírus szempontból az egészségügyi és idősotthoni dolgozók. Még egy átlagos időszakban is sokkal leterheltebbek a közintézményekben dolgozók stressz és depressziós oldalról, mint mások – mutat rá az elemzés. A mostani válságban viszont a megfertőződés nagyobb kockázatával, a hosszabb munkaidővel, a felszerelések, ágyak és információs hiányokkal is meg kell küzdeniük az egészségügyi dolgozóknak, mint ahogyan a betegek magas halálozási arányával is. És akkor még nem beszéltünk azzal a nyomással, amit másokhoz hasonlóan ők is megélnek otthon (távolságtartás, gyermek-elhelyezési kihívások, idős családtagok ápolása).

 

Az Egyesült Királyságból származó adatok szerint az egészségügyi és a frontvonalban dolgozó emberek 42%-ának van legalább egy 16 évnél fiatalabb gyermeke otthon, 28%-uknak a társa is hasonlóan élvonalbeli dolgozó, és további 16%-nak nemcsak, hogy 16 évnél fiatalabb gyereke van, de még egyedülálló szülő is. Minden eddiginél nagyobb nyomás helyeződik tehát munka-magánélet oldaláról azokra, akik életeket mentenek nap mint nap.

 

Azok az országok, ahol az egy főre jutó nővérek és orvosok száma alacsony, például Törökország, Mexikó, Magyarország, Chile, Lengyelország, Szlovákia, stb., különösen nagy kihívással néznek szembe a koronavírus legyőzésében. Nem segít az sem, hogy sok országban hiányoznak a szükséges orvosi felszerelések, mint a védőruházat, kórházi ágyak, lélegeztetőgépek.

 

Az adatok szerint Magyarország orvos- és nővérellátottsága is alacsony ezer főre vetítve. A lenti ábra szerint ezer magyarra átlagban kevesebb mint 3,5 orvos és kevesebb mint 7 nővér jut.

 

 


Forrás: www.portfolio.hu | Írta: Árgyelán Ágnes | Címlapkép forrása: Penny Bradfield/The AGE/Fairfax Media via Getty Images via Getty Image

 


Hátborzongató adatokat közöltek a koronavírusról – A magyar küzdelem legérzékenyebb pontjaira is rávilágítanak
www.zsoltfriesz.com
© Copyright, 2020