Hírek

Összeomlott az olajár, 1999 óta nem volt ilyen

2020.04.21.

Tovább szakad ma reggel az olaj ára, amely elsősorban WTI-t érinti, ugyanis az amerikai tárolók vészesen telítődnek, a kereslet hirtelen és drámai csökkenésével a kínálati oldalnak jóformán lehetetlen lépést tartania.

 

Tovább szakad az amerikai típusú olaj

 

Tovább szakad a WTI a ma reggeli kereskedésben, mellyel már idén több mint 70 százalékot veszített az értékéből. Volt olyan pillanat, amikor 14,47 dollárra esett a jegyzés, mely 1999 óta nem látott mélypont az amerikai olajtípus árfolyamában, és a pénteki záróértékhez képest 20 százalékos esésnek felel meg.

 

 

Az északi-tengeri Brent kisebb mértékben esik, idén 60 százalékkal értékelődött le az árfolyama.

 

 

A fentebbi két ábrán jól látszik, hogy az amerikai típusú olaj jóval nagyobb bajban van, mint az északi-tengeri társa, mivel a cushingi tároló telítettsége - ahol a WTI fizikai leszállítási pontja van - közel van kapacitása maximumához. Míg a Brent igen távol van április elejei mélypontjától, addig a WTI már jócskán alatta van.
 

Az összeomlás okai

 

  • Soha nem látott mértékű keresletösszeomlás következik be áprilisban, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 29 millió hordó/napos globális olajkereslet csökkenést prognosztizál a hónapra, mellyel gyakorlatilag a világ olajfelhasználásának a 30 százaléka tűnhet el egyik pillanatról a másikra.
  • A hatalmas kínálati többlet miatt rendkívüli sebességgel telnek az olajtárolók, melyek amennyiben teljesen elérik kapacitásuk határait, akkor az adott régióban akár negatív olajár is elképzelhető, azaz a termelők fizetnének azért, hogy a vevők vegyék át a nyersolajat, ugyanis egy mező bezárása, majd újra nyitása igen költséges folyamat, így rövidebb időperiódusig még a negatív olajárak sem elképzelhetetlenek.
  • Április 12-én vasárnap Szaúd-Arábia és Oroszország befejezték az olajháborút, és május elsejétől soha nem látott méretű termelés-csökkentést fog végrehajtani az OPEC+, 9,7 millió hordóval fogja mérsékelni olajkihozatalát, mely a globális olajpiac nagyságrendileg 10 százaléka. Azonban sok piaci szereplő úgy gondolja, hogy az egyezség túl későn jött létre, és még így is kevés lehet a vágás mértéke az összeomló kereslet tükrében. Szaúd-Arábia becslése szerint a termelés-visszafogások mértéke akár összességében a 20 millió hordó/napot is elérheti majd, amennyiben az Egyesült Államok illetve Kanada kényszerű vágásait is figyelembe vesszük, ugyanis ilyen alacsony olajárak mellett nem éri meg termelnie a relatíve drágábban működő társaságoknak.
     

A koronavírus és az olajháború

 

Csupán alig több, mint egy hete állapodott meg Szaúd-Arábia és Oroszország, addig azonban április elsejétől a termelők elárasztották a piacot olajjal. Március 5-6-i OPEC+ ülésen nem sikerült a feleknek megegyezni a további termelés-csökkentésekben, ugyanis akkor már Kínában javában dúlt a kornavírus válság, mely éreztette hatását az olaj kereslete esetén is. Ekkor még elegendő lett volna 1,5 millió hordó/nap, hogy az olajnagyhatalmak meg tudják támasztani a nyersolaj jegyzését, azonban most már úgy tűnik, hogy a 9,7 milliós vágás is kevésnek bizonyul.

 

Persze azóta világméretűvé nőtte ki magát a járvány, mely már Európát és az Egyesült Államokat is két vállra fektette, karanténok kerültek bevezetésre, melynek következtében közel 3 milliárd ember szabad mozgását korlátozták, ami drámai és soha nem látott visszaesést okozott a világ kőolajkeresletében. Az IEA előrejelzése szerint idén 9,3 millió hordó/nappal mérséklődhet a világ kőolajkereslete, mely precedens nélküli az olaj történetében, és a kilábalás is csupán fokozatos lehet.
 

A globális olajigény, növekedés, évről-évre

 

Mi jöhet most?

 

Donald Trump, amerikai elnök valószínűleg nem fogja hagyni, hogy a nemrég energiafüggetlenné váló Amerikai Egyesült Államok palaolajszektora tönkremenjen. Számos terv van függőben, amivel meg lehetne menteni a szektort, például már az is felmerült, hogy az állam megvásárolná a termelők föld alatt levő készleteit, mellyel azonnal pénzhez juthatnának az olajcégek, az állam pedig nem termelné ki addig a szénhidrogénvagyont, amíg az olaj keresleti oldala nem stabilizálódik. Azonban ez több milliárdos terhet róna a költségvetésre, és támogatást jelentene a fosszilis szektornak, mely igen nehezen menne át a demokrata többségű kongresszuson

 

Egy másik már többször említett alternatíva lehet, hogy az USA bezárhatja olajpiacát, vámot vetne ki a külföldről érkező nyersolajra, ezzel támogatva és megmentve a hazai olajtermelését.

 

Az ennyire alacsony olajárak nem szolgálják sem Szaúd-Arábia, sem Oroszország érdekeit, azonban az amerikai palaolajszektor csődbemenetele már annál inkább. Az amerikaiak 40-50 dolláros olajáron kezdenek termelésükkel nyereségbe fordulni, így a két nagyhatalom érdeke lehet, hogy tartósan ezen a szint alatt tartsák az olaj árát. Oroszország korábban azt nyilatkozta, hogy akár 10 évig is bírja ilyen alacsony olajárak mellet, és Szaúd-Arábiának is jelentős tartalékai vannak a korábbi magas olajárakból.

 

Hosszú távon viszont jól járhat a két kartellező fél, mivel most jelentős mennyiségű kínálat eshet ki a piacról, és a koronavírus járvány elmúlta után hirtelen állhat vissza a kereslet, mely a mezőbezárások és beruházások elmaradása miatt elégtelen kínálattal párosulhat, melynek következtében drasztikus ugrás következhet be a kőolaj árában.

 

Így egyfajta befektetésnek is értelmezheti a két olajnagyhatalom a jelenlegi alacsony olajárak miatt elszenvedett ideiglenes bevételkieséseket.
 

 

Forrás: www.portfolio.hu | Fényképek és diagramok forrása: workstation.teletrader.com

 

 


Összeomlott az olajár, 1999 óta nem volt ilyen
www.zsoltfriesz.com
© Copyright, 2020