Hírek

Egy járvány állomásai

2020.03.29.

A spanyolnátha („La Grippe”) 1918–19-ben az influenza A nevű vírusának a történelem első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa (pandémia) volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát elpusztította. Már 1918-ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború. 1918. októberben és novemberben tetőzött a járvány, majd decembertől kezdve egyre kevesebb áldozatot követelt. A két évben mintegy 21 millió, más becslések szerint 27-50 millió áldozatot követelt a világon, de akár 17 millióan is meghalhattak a járványban csak Indiában, és orvosi statisztikusok szerint Európában több mint kétmillióan haltak bele. Magyarországon is rengeteg áldotara volt a világméretű járványnak, melynek a korabeli kezeléséről és kommunikálásáról szól a következő cikk. Minimum elgondolkodtató, hogy több mint 100 évvel később vajon hogyan kommunikálnak egy világméretű járványt... Reméljük, hogy nem ugyanúgy, mint anno...



 

 

Egy járvány állomásai


1. Tagadás


Elvonult a spanyolnátha

A tiszti főorvos a főváros közegészségügyéről


Az utóbbi időben aggasztó hírek terjedtek el a fővárosban a spanyolnátháról. Széltében-hosszában beszélték, hogy az orvosok által jóindulatúnak deklarált különös betegségnek több halottja van, ami annál nagyobb veszedelem, mert a betegség járványszerűen pusztít Budapesten. Tudósítónk ezért felkereste dr. Szabó Sándor udvari tanácsost, a főváros tisztifőorvosát, aki a nyugtalanító hírekre vonatkozólag a következő nyilatkozatot tette:

— Eltekintve attól, hogy itt-ott sporadikus esetek fordulnak még elő, az úgynevezett spanyolnátha Budapesten megszűntnek tekinthető. Nálunk egyébként sem lehetett járványról beszélni. A megbetegedések sohasem emelkedtek annyira, hogy a betegség a járvány jellegét öltötte volna; Emellett Budapesten spanyolnátha következtében egyetlen egy haláleset sem fordult elő, sőt súlyosabb következménye sem volt a megbetegedéseknek. Annak, hogy a közönség körében olyan hírek terjedtek el, mintha a spanyolnáthában többen meghaltak volna, szintén megvan a magyarázata. Tulajdonképpen egy influenzás megbetegedéssel álltunk szemközt, amelyet a laikusok néha az influenzával, néha a tüdőlobbal zavariak össze.


A spanyolbetegséggel kapcsolatban a főváros jelenlegi közegészségügyi állapotairól is nyilatkozott a tiszti főorvos.
— Budapest közegészségügyi állapota — úgymond — ezidőszerint olyan jó, amilyen régen nem volt. Ha a múlt hónapi közegészségügyi állapotról beszámoló kimutatást tekintjük, akkor meg kell állapitanunk, hogy ilyen kedvező kimutatásunk és ilyen kedvező eredmény évek óta nem volt már. (...) A megfelelő óvintézkedéseket azonban, úgy mint a múltban, most sem mulasztjuk el.

 

(Pesti Napló, 1918. szeptember 13.)
 


2. A járvány egyre erősödik

 

A spanyolnáthában megbetegedettek kórházi létszáma ma 1015. Tegnap felvettek 47 férfit és 135 nőt. (...) Haláleset 40 fordult elő, még pedig 22 a kerületekben és 18 a kórházban.


A spanyolnátha ügyében a polgármester ma kiadott rendelete szerint az összes oktatásügyi intézményeket az egyetemek kivételével, ez évi október 20-ig bezárólag bezárta. (...) Minthogy az influenza-esetek száma oly nagy, hogy a gyakorló orvosok nagyrésze nem is képes a bejelentéseket egyenkint megtenni, ennélfogva az orvosok túlterheltségén könnyíteni kíván a polgármester, miért is elrendelte, hogy az orvosok azokon a napokon, amidőn tíznél több influenzásbeteget vesznek kezelés alá, és ezeket mind külün-külön az illető kerületi elöljáróságnak kellene bejelenteniük: ezentúl nem egyenként, hanem a tisztifőorvosi hivatalhoz címezve.

 

(8 Órai Ujság, 1918. október 11. )
 

 

3. A sajtó felveti a hatóságok tétlenségét

 

Pusztít a spanyol nátha

 

Lehetetlen nyugodtan nézni a hatóságok tétlenségét a spanyol-járvánnyal szemben. Láttuk, hogy Franciaország például erélyesen intézkedett, a francia akadémia orvosi szakosztálya vette kezébe a védekezés egyöntetű racionális kezelési kérdését s bizonyára soksok oly intézkedési, melyekről mi nem értesülünk. Minálunk csak azt látjuk, hogy egyes körök félreérthetetlen tendenciával azt a hírt igyekeznek terjeszteni, hogy a fertőző baj múlófélben van, hogy már elérte maximumát. Világos a tendencia, meg akarják akadályozni az erélyes intézkedéseket, a tőkések üzleteinek a bezárását. A spanyolnáthánál hozzák a csendőrt, a katonaságot s használják fel a védekezés céljaira és büntessék a védekezés kijátszóit, a lelketleneket.

 

De lássuk orvosi oldalát is e dolognak. Egy dologról lesz csak szó. Szeretnék kiabálni, hogy odajusson mindazok fülébe, kik az emberek sorsáról intézkednek. A legelemibb, a legtermészetesebb dologról akarunk beszélni, mi minden védekezés alapja, sarokköve, mi nélkül minden védekezés hiábavaló, illuzórius. Döntsék el hát végre, meddig tavi a spanyol nátha fertőző volta? Amig ezt el nem döntik, minden elővigyázati rendszabály, védekezés céltalan. Ezt ugy kell érteni, hogy meg kell tudni, ki kell próbálni, hogy mikor szűnik meg egy spanyol lázat kiállóit betegnél a fertőző képesség? (...) Mert ma mit látunk? A pincér, ki a kávédat hozza, tegnap kelt lel a spanyolnáthából, ma először láztalan és már kiszolgál, a kereskedősegédnek, ki a sajtodat vágja, még vörös az orra a náthától s köhög.

 

Kell, hogy a katonaság összes nélkülözhető orvosait a lakosság rendelkezésére bocsássa, hisz a katonaság főérdeke, hogy a járvány, ne terjedjen. (...) Állítsanak fel járványbizottságokat, nevezzenek ki járványbiztosokat feltétlen intézkedési s végrehajtói joggal. Az iskolák szüneteltelése miatt úgyis akcióképes tanerőket a járvány, elleni szolgálatba állítsák. Nevezzenek ki járványminisztert, N agy ehhez hasonló jogú s rangú vezetőt. Szóval cselekedjenek, de gyorsan. Bürokratizmus nélkül talán még nem késő cselekedni. Mert nem a tizenkettedik óra ütött, már éjfélután van.

 

(Világ, 1918. október 20.)
 

 

4. A hatóság első intézkedési csomagja

 

Plakátok a járvány ellen

 

A főorvosi hivatal legújabb statisztikája tegnapról mára ezerötnen uj megbetegedést és hetvenhárom halálesetet jelent. A polgármester minden lehető intézkedést meglesz a járvány megfékezésére és a védekezésről a következő rendeletet adta ki:
Az összes iskolákat és a: összes tanfolyamokat, valamint a tánciskolákat november 3-ig bezárólag be kell zárni. Az összes közlekedő eszközök belsejében november 3-ig megszűnnek az állóhelyek; az első peronon, 4, a hátsó perionon 5 utas állhat. A kocsik ablakait az egyik oldalon az időjárásra való tekintet nélkül, állandóan, nyitva kell tartani. Minden színházban, mulatóhelyen, moziban, cirkuszban és mutatványos púdéban hétfőtől kezdve november 3-ig szünetel az előadás. Ezalatt az idő alatt hangversenyt, előadást, sport- mérkőzést, táncmulatságot, társasvacsorát és általában mindennemű nyilvános társas összejövetelt nem szabad tartani. Tilos a gyűlés, a csoportosulás és a felvonulás is. A nyilvános helyiségek záró- órája esti 10 óra. E rendelkezés nem terjed ki a pályaudvarok és vásárcsarnokok környékén lévő ama helyiségekre, amelyekre nézve a záróórarendelet ezidőszerint is kivételeket állapit meg. A kávéházakat délelőtt 11 órától 1 óráig, a vendéglőket pedig délután 4 órától 6 óráig ki keli takarítani és szellőztetni. Ezalatt az idő allatt a közönség nem tartózkodhatik e helyiségekben. A gyárainak és üzemeknek az alkalmazottak részére mosdó berendezéseket kell létesíteniük s ugyanezt kelti tenniük a nyilvános helyiségeknek vendégeik részére. A közönség éjszakára tartson készletben vizet, mert a vízvezetéket továbbra is zárva kell tartani.


(Világ, 1918. október 21.)
 

 

5. A hatóság szerint a menekültek és a szegények terjesztik a járványt

 

Dr. Szabó Sándor tiszti főorvos: Amióta a forradalom fellépett, a tőle el nem választható társadalmi és forgalmi zavarok elsősorban és leginkább közegészségügyünket befolyásolták hátrányosan. Erre nézve pozitív számadat a halálozás százaléka. November 16. óta, amikor utoljára számoltak be, a következő volt a napi halálozások száma: 23, 25, 33, 23, 21, 30, 38, 39, 37, 25, 44, 41.

 

Amint tudják, a spanyolnátha az egész világon elterjedt. A forradalom kitörésekor a gyűléseket és tömeges összejöveteleket korlátozó minden intézkedést felfüggesztettek, mozik, színházak szünetelésére, mulatók, kávéházak, éttermek, stb. korai bezárására, villamos zsúfoltságának megakadályozására elrendelt intézkedéseket, amelyeket a járványbizottság életbeléptetett, hatályon kívül helyezték. Mindezek után nem volt okuk arra, hogy a gyermekeket az iskolákból továbbra is kitiltsák, annál kevésbbé, mert azt tapasztalták, hogy különösen éppen a veszélyeztetettebb szegény gyermekek az udvarban, utcákon tömegekbe verődtek, csatangoltak egész nap. Ilymódon csak úgy megkaphatták és terjeszthették a náthát, sőt még jobban, mintha iskolába jártak volna, (Úgy van!) ahová mégis tisztán kell menni a tanulónak és ahol a szegény gyermekeket meleg, tápláló ételt és fűtött helyiségek várják. (...) Az iskolások között különben semmivel sincs több spanyolnátha, mint az iskolai szünet alatt volt.

 

Ennek a bajnak a terjedésében az okok a következők: Elsősorban, szerény nézete szerint, a tömegek zsúfolódása utcákon, gyűléseken, mozikban, színházakban, kávéházakban, éttermekben, hivatalokban, főként pedig a villamosokon és a vasutakon, stb.

 

Másodszor, a menekülő vidékiek felözönlése, aminek a következménye a lakások zsúfoltsága, továbbá az, hogy az igen sok beteg és foglalkozással nem bíró menekült növeli az itteni tömegeket. A menekülők annyira nem férnek már el a lakásokban, hogy három iskolát kellett a számukra megnyitni szállásnak. Igen nagy számmal érkeznek közöttük már betegen, s ezek a tömegszállókban hiányosan vannak ellátva, és pedig a hatóságon kívül álló okokból. (..) Ennek a megszüntetése sürgősen szükséges.

 

(...) További oka a baj növekedésének a lakás, táplálkozás, ruházkodás és fűtés tekintetében fennálló rossz viszonyok, kapcsolatban a hirtelen beállott nagy hideggel. Azután a köztisztaság hanyatlása, ami abból származik, hogy nincsen sem emberi munkaerő, sem szállító iga.

 

A betegek kórházi elhelyezése most sem okoz szerencsére több gondot, mint eddig. Elegendő hely áll a fertőtlenítő betegkórházakban rendelkezésre s többször volt alkalmuk meggyőződni, hogy a felvétel teljesen akadálytalanul történik, várakozni a felvételre jóformán semmit sem kell. A beszállítás azonban megnehezedett, aminek egyik oka, hogy a forradalom kitörése után a fertőtlenítő intézeti munkások egy része otthagyta a helyét. A spanyol-nátha száma megszaporodott, a vasutakról is, a kerületekből is sokat kell beszállítani, aminek következtében tegnapelőttről tegnapra huszonöt beteg maradt otthon, akiket csak tegnap reggelre tudtak beszállítani. Miért is erre a célra okvetlenül szükséges, hogy két-három automobilt kapjon a fertőtlenítő intézet, mert a fertőző betegek beszállítása a legelemibb kötelesség, amit teljesíteniök kell. (Úgy van!)

 

A felhozottak alapján a következő intézkedések megtételét ajánlja a bizottságnak:

1. A menekülők és katonák ideözönlésének korlátozását. (Helyeslés.) Szükségesnek tartja, hogy erre sürgősen és kellő nyomatékkal a kormányhatóságot felkérjék.

2. Akik pedig már itt vannak, azokat lehetően szállítsák haza, vagy ott, ahol elhelyezést nyertek, kellő élelemmel, ruházattal, fűtéssel, továbbá a szükséges orvosi segítéssel lássák el, mert közöttük sok a beteg.

3. Szükséges volna felterjesztést intézni a kormányhatósághoz az iránt is, hogy a közönségnek tömegekbe való összeverődését ott, ahol arra szükség feltétlenül nincsen — s ahol az összegyülekezés huzamosabb ideig való együtt tartózkodás követi, főleg zárt helyen, — lehetőleg csökkentsék. Mert egyik legnagyobb terjesztője a nyavalyának, ha zárt helyen szorosan összezsúfolva tartózkodnak huzamosabb időn keresztül az emberek.

 

A villamosok zsúfoltságának megszüntetésére sürgős lépéseket kell tenni, mert az mar hihetetlen, hogy milyen zsúfoltak megint a villamosok s minő ideális állapotokat teremt ez a körülmény a baj terjedésének elősegítésére. További intézkedések vonatkoznának a kávéházak, vendéglők stb. nyitvatartásának a korlátozására úgy, amint az már a múltban bevált és négy héten keresztül érvényben volt. (...) A színházaknál és moziknál is az volna a legkívánatosabb dolog, ha beszüntetnék őket erre az időre teljesen. (Úgy van!)

 

(A fővárosi járványbizottság ülése 1918. évi november 28-án.)


Epilógus

 

A tiszti főorvos a járvány csúcspontján a budapesti betegek számát 100 ezerre becsülte. A halálozási arány nagyjából 10 százalékos volt. A közvélemény leginkább a katonaságot és az erdélyi, felvidéki menekülteket okolta. A városatyák nem is akarták volna beengedni a fővárosba az éppen összeomló frontról visszatérő katonákat. A háború miatt amúgy is nagy orvoshiány volt, és a jegyrendszer napjaiban a hosszú sorok is melegágyai voltak a fertőzésnek. A kórházakban szinte csak tejet adtak, de az áruhiány miatt abból is csak fél adagot. Mivel azt sem tudták, hogy vírusos betegségről van szó, az orvosok maszkot sem viseltek. A kórházi állapotok elriasztották a betegeket, voltak, akiket erővel kellett beszállítani.

 

A hatóságok 1918-19 telén arról beszéltek, hogy szerencsére alább hagyott a járvány, – a valóságban csak azért került a statisztikákba kevesebb megbetegedés, mert az orvosok már el sem jutottak a betegekhez, a halottakat pedig ellenőrizetlenül temették el.

 

A spanyolnátha áldozata lett mások mellett Kaffka Margit írónő, ifj. Tisza István, a miniszterelnök fia, és Judik Etel, Karinthy Frigyes felesége is. A járvány Magyarországon és világszerte több áldozatot szedett, mint az első világháború.

 

 

A kép forrása: www.wikipedia.org | Megjelenés: 2020.03.29. 13:00

 


Egy járvány állomásai
www.zsoltfriesz.com
© Copyright, 2020